Máriagyűd közvetlen környezethez tartoznak, s gyalogosan megközelíthetők:

  • Szentkút: A kegyhely parkolójától keletnek induló utca visz ki a Szentkúthoz. Ennek télen-nyáron iható hűs vizét a hagyományos "gyűdi korsókban" vitték haza régente a zarándokok.
  • Csukma-hegy: kereszt. A Plébánia épülete alatt induló turista-ösvényen egy óra járásnyira fekszik erdős hegyoldaltól és szőlőültetvényektől övezve, tövében gyönyörű kilátással.
  • Máriagyűdi református templom: A máriagyűdi reformátusok a használatukból kikerült kegytemplom helyébe csak a XVIII. század második felében építhettek fatemplomot a mai református templom helyén, amit 1770 és 1775 között rossz állapota miatt bezárattak. 1807-ben emeltek helyébe kőtemplomot az eklézsia költségén copf stílusban.
  • Csodabogyó tanösvény A kegytemplom főlépcsőjének lábától indulva máriagyűdi református templomnál hagyja el a falut a tanösvény, hogy kellemes sétaút során vezessen fel a kilátóhoz, bemutatva a Tenkes-hegy növény- és állatvilágát. Innen a vadászház mentén továbbhaladva több kirándulócélpontot is választhatunk.

Környék látnivalói:

Siklósi Vár

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható.

Siklósi plébániatemplom

A templomról a legkorábbi írásos emlék 1333-ból származik. Később a Gara család kegyurasága idején a szentélyt újra boltozták. Ekkor került ide az 1386-ban meghalt Gara I. Miklós nádor pompás vörös márvány sírköve. Az 1410-es években, a konstanzi zsinat idején olasz mesterek falképekkel díszítették a szentély teljes falfelületét. A feltárt freskórészletek az ágostonos szerzetesek elképzeléseinek megfelelően Szent Ágoston tanításának leglényegesebb tételeit jelenítik meg. A török hódoltság korából a templom imahelyként történő alkalmazásának nem maradt nyoma. 1687-ben ferences szerzetesek érkeztek és az akkor már romos épületet teljesen átalakították. 1751 és 1755 között készült el a torony és az oldalkápolna, továbbá a szószék és a mellék- oltárok. Az orgonát Angster József és Fia készítette 1891-ben. Az 1985 és 1995 között végzett műemléki feltárás után a barokk főoltárt nem építették fel újra, így a szentély most ismét a XV. századi formájában látható.

Malkocs bej dzsámi

A siklósi dzsámi építtetője Malkocs bej lehetett, valamikor 1543 és 1565 között. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még épségben állt a mecset, de az elkövetkezendő évszázadokban minaretje és előcsarnoka elpusztult, az épületet pedig többszöri átalakították. Műemléki feltárása 1969-ben indult meg. A belső tér rekonstrukciójához az Ankarai Néprajzi Múzeumtól korabeli szakrális tárgyakat kapott a fenntartó. Helyreállítására az 1990-es évek első felében került sor, 1993-ban elnyerte az épület az Europa Nostra-díjat.

Siklósi szerb templom

Siklóson a szerbek 1738-ban építették meg első templomukat, amely azonban leégett, és csak 1783-ban sikerült újjáépíteni. A szerb templom 1806-ban nyerte el végleges formáját copf stílusban. Egyhajós, cseh süvegboltos mennyezete a nyomott íves apszissal különleges látványt nyújt. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készült.

Siklósi református templom

A jelenlegi templom alapkőletételére 1791. augusztus 25-én került sor. Az akkori birtokos, gróf Batthyány Antal támogatásának köszönhetően a copf stílusú templomot 1806-ban áldották meg.

Túrony

Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. A 14. században már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. Árpádkori eredetű református temploma 1414-ben pápai búcsúkiváltságot kapott.

Nagyharsány

Nagyharsány ősi település. A rómaiak több épületét feltárták a régészek. Nagyharsány nevét 1223-ban említik először. Román stílusú templomát a 13. században emelték Szent Borbála tiszteletére. Az 1400-as években a templom szentélyét gótikus stílusban megnagyobbították és a boltozatát középen oszloppal támasztották alá. Festett reneszánsz faldíszítéseit öt különböző korba lehet sorolni. Itt zajlott le 1574-ben a híres „Nagyharsányi disputa” a református és unitárius prédikátorok között. A Nagyharsányi Szoborpark kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy Magyarországon először itt kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre. A szársomlyói kőbánya jelenleg egyedülálló kulturális látványosság Baranya és az ország idegenforgalmi térképén.

Csarnóta

Az egyutcás zsákfalu legfontosabb építészeti emléke az 1858-ban állított református templom. A Tenkes-hegység növényvilága és kiemelten jó levegője miatt Csarnótát természetvédelmi területté nyilvánították. Hegyes-völgyes határát vízmosások tarkítják.

Bisse

A közelmúltban létesült két gyönyörű fekvésű és adottságú halastó, ami kedvelt kirándulóhellyé vált. Bisse a besenyőktől kapta a nevét, az 1542 évi adóösszeírásakor Bysse néven jegyezték fel. Templomát 1805-ben építették.

Adorjás

A Máriagyűdtől 25 kilométerre fekvő Adorjás szintén egyike a búcsúkiváltságokkal rendelkező középkori Tenkes-környéki településeknek. A kis ormánsági falut először 1251-ben említi egy oklevél Villa Azarias néven. Ezt a nevet használták még 1432-ben is. Itt azonban nem maradt fenn az ősi templom. A református hitre tért lakossága 1836-ban építette fel késő barokk stílusú templomát, amely a festett fakazettás református templomok egyik legszebb baranyai példája.

Siklósi vár

Hazánk egyik legépebben fennmaradt erődítménye, kiemelkedően fontos történelmi nevezetessége. Az első írásos emlék 1294-ből való. A várat az évszázadok folyamán birtokló családok közül a 16. században Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya kora egyik legkiemelkedőbb hadászati létesítményévé fejlesztette, és reneszánsz stílusban átépíttette az épületet. Kanizsai Dorottya, - aki a mohácsi csata áldozatait jobbágyaival temettette el - emlékét őrzi a várban kialakított rózsakert. A török uralom idején 1543-1686 között a vár a török közigazgatás kisebb központja volt, emellett fegyver-, lőszer-, és élelmiszerraktárnak használták. A 18. században a Batthyány családé volt a birtok. A család kiemelkedő tagja volt gróf Batthyány Kázmér, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc reformalakja, Magyarország első külügyminisztere. Hamvait a vár kápolnájában helyezték végső nyugalomra. A vár utolsó ura gróf Benyovszky Móric volt 1936-ig, az ő sírja is a várkápolnában található. 1944-ben a Honvéd Kincstár tulajdonába került a vár, tiszti üdülővé kezdték átalakítani, de az 1944-45-ös hadi események közbeszóltak. Az épület ezután megrongálva, üresen állt sokáig, felújítása 1956-ban kezdődött, éttermet, szállodát és múzeumot alakítottak ki benne. A vár a magyar állam tulajdona, ma már az étterem és a szálloda nem működik. Több pályázati forrásból 2010 és 2011 között újabb felújítások kezdődtek, a vár déli és keleti szárnyai kerültek felújításra, de a múzeumi terek kiállítási tárgyainak restaurálására és beszerzésére, a barbakán, a felhajtóhíd, a Kanizsai Dorottya-kert és a várkápolna belső tereinek rekonstrukciójára, továbbá egy modern Látogatóközpont kialakítására is sor került. Ez a csodálatos műemlék napjainkban múzeumként működik, de színházi előadások, koncertek, esküvők helyszínéül is szolgál.